Artwork

Контент предоставлен G7. Весь контент подкастов, включая эпизоды, графику и описания подкастов, загружается и предоставляется непосредственно компанией G7 или ее партнером по платформе подкастов. Если вы считаете, что кто-то использует вашу работу, защищенную авторским правом, без вашего разрешения, вы можете выполнить процедуру, описанную здесь https://ru.player.fm/legal.
Player FM - приложение для подкастов
Работайте офлайн с приложением Player FM !

1300 milliárd forintba kerülnek az akkugyárak, de nem sok hasznot várhatunk tőlük

43:26
 
Поделиться
 

Manage episode 389758774 series 2432061
Контент предоставлен G7. Весь контент подкастов, включая эпизоды, графику и описания подкастов, загружается и предоставляется непосредственно компанией G7 или ее партнером по платформе подкастов. Если вы считаете, что кто-то использует вашу работу, защищенную авторским правом, без вашего разрешения, вы можете выполнить процедуру, описанную здесь https://ru.player.fm/legal.

A magyar export négy százaléka egyetlen tétel, a lítium-ion akkumulátor

– mondta el a G7 podcastjában Éltető Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa.

Ez az adat önmagában jól megvilágítja, hogy alig néhány év alatt milyen jelentős gazdasági szerepe lett Magyarországon az akkumulátorgyáraknak. A jelenlegi kapacitás 87 gigawattóra, de a kormány tervei ennél is grandiózusabbak: az elfogadott stratégia alapján 250 gigawattóra kapacitás kiépítése a cél, ezzel

Magyarország adhatná az európai elektromos autókhoz szükséges éves kapacitás akár 20-30 százalékát.

https://g7.hu/uploads/2023/12/12_16_elteto.mp3

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A kormányzat stratégiát dolgozott ki arra, hogy fejleszteni kell az akkumulátorgyártást Magyarországon. Azt már nem gondolták végéig, hogy tulajdonképpen milyen áron és miért is kellene ekkora mértékű kapacitás. A stratégiában vagy más kormányzati dokumentumban nyoma sincsen bármilyen költség-haszon elemzésnek, annak vizsgálatának, hogy a kormányzati beruházások hogyan és mikorra térülhetnek meg.

Próbálnak közgazdászok becsülni valamit, vagy gondolkodni, de hivatalosan jó lenne erről valamiféle költség-haszon elemzés. Ami biztos, hogy a GDP-t papíron, statisztikailag meg fogják dobni ezek a beruházások. Az is biztos, hogy jelentős exportra fognak termelni, tehát az exportbevételek is nőni fognak

– foglalta össze Éltető Andrea, hogy mit tudhatunk a beruházások kapcsán.

Azt is tudni lehet azonban, hogy az exportnak nagyon nagy lesz az importtartalma. A várható gazdasági hatások az eddigi, főként német autóipari beruházásoktól jelentősen elmaradnak. Ennek fő oka, hogy a dél-koreai és kínai befektetők vagy importálják otthonról a szükséges anyagokat és alkatrészeket, vagy hozzák magukkal a saját beszállítóikat.

És ez nemcsak a fontos vegyi – mint az elektrolit vagy a katód – alapanyagokra vonatkozik, hanem mindenre. Egy fém vagy műanyag akkumulátortartó lemezt sem magyar cégtől szereznek be, hanem a meglévő partnereiktől.

Egyes hangok szerint majd nagyjából 30 év múlva kapcsolódnak az ázsiai cégek a hazai gazdasághoz, kialakulnak érdemi együttműködések. Éltető Andrea kevésbé optimista:

Rövid és rövid-közép távon én nem látom azt, hogy a magyar szakmai cégek ebbe a technológiai folyamatba hogyan tudnának bekapcsolódni.

Hiába nem látni, hogy sok haszna lenne az akkumulátorgyáraknak, mégis kiemelkedő összegeket költ ezekre a kormányzat. A közvetlen állami támogatás már 663 milliárd forint, de ezen kívül további legalább 600 milliárd forint állami pénz ment áramhálózati, víziközmű-, valamint út- és vasútfejlesztésre. Ezen felül három kombinált ciklusú gázerőművet is építeni kell, hogy biztosítani lehessen az akkumulátorgyárak nagyon magas áramfogyasztását. (Korábbi cikkünkben a G7-en azt számoltuk ki, hogy várhatóan tizedével emelik a fejlesztés alatt álló üzemek a hazai áramfogyasztást.)

A beszélgetésben elhangzottakat összefoglalva, az alábbi fő problémák merülnek fel:

  1. A beruházások legalább 10-20 százalékát közvetlenül a magyar adófizetők finanszírozzák.
  2. A közvetlen támogatáson kívül több száz milliárd forintos állami infrastruktúrafejlesztésre van szükség például a villamosáram, vízi és közlekedési infrastruktúra területén.
  3. Az akkumulátorgyárak elszívják más fontos területek elől az állami forrásokat.
  4. Kiemelt környezeti terhelést okozhatnak.
  5. A gyárak sokszor nem tartják be a munkavédelmi és egészségügyi szabályokat, és ezt az enyhe büntetésekkel, a gyárakra szabott szabályozással még segíti is a kormányzat.
  6. Gazdasági értelemben ez még inkább „összeszerelőüzem”, mint az autógyártás, mert az ázsiai cégek minden beszállítás kapcsán saját ázsiai kapcsolataikra építenek, nem nyitnak a hazai beszállítók felé.

A környezetvédelmi megfontolások mellett a munka- és balesetvédelmi kérdések jelentenek igazán problémát. A gyárak árbevételéhez mérten annyira eltörpülnek a bírságok, hogy a cégek egyszerűen nem foglalkoznak vele. Ez pedig nem véletlen: a kormányzat folyamatosan úgy alakítja a szabályozást, hogy minél inkább megkönnyítse az akkumulátorgyárak létesítését és működését, akkor is, ha nem tartják be az előírásokat.

Olyan eset is ismert, amikor a hatóság hónapok alatt háromszor ment ki ellenőrizni a Samsung SDI gödi gyárába, de a figyelmeztetések ellenére sem volt kiépítve tűzvédelmi berendezés. Emiatt alig négymillió forintos büntetést tudtak kiszabni. „Alig néhány héttel az ellenőrzés után 2021 májusában kigyulladt 36 akkumulátormodul a Samsungban, és kimentek a tűzoltók. Első dolguk lett volna, hogy áramtalanítsanak, de nem volt főkapcsoló, mert nem volt kiépítve. Nem volt kiépítve semmi, nem működtek a tűzjelző berendezések, nem volt tűzvédelmi útvonal, nem volt térkép. Ilyen szinten nem tartják be sorozatosan a határozatokat” – hozott egy példát a rossz gyakorlatra Éltető Andrea.

Ez az egyedi eset rendszerszintű problémára világít rá, amit nem kezel a kormányzat. Sőt, a nyilvánosságot egyre jobban próbáljak kizárni a gyárak működéséből. A sok érzelmet felkorbácsoló lakossági fórumokat például úgy küszöbölik ki, hogy lehetővé tették az online megtartást – ott nem kell számolni botrányos jelenetekkel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy-két év is eltelhet, mire azt mondhatjuk, hogy kijöttünk ebből a válságbólÚjra nő a gazdaság, a reálbér és egyszámjegyű az infláció. Ennek örülhetünk, de annak nem, hogy a megélhetési válság ettől még nem ért véget: erről szól a Függő Változó új adása.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden élőlényben ott ketyeg egy belső óra, de mi a sajátunkat egy évszázada elállítottukA G7 Mentés másként című podcastjának vendége Dr. Purebl György pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz idő nemcsak pénz, élet is - mi vár a magyar magánegészségügyre és a betegekre?Hová tűntek a betegek a magán és az állami egészségügyből? Mentés másként podcastunk új epizódjában ezeket a kérdéseket is körüljárjuk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg jobban élnek a románok, mint a magyarok?Románia megelőzte Magyarországot egy főre eső GDP-ben. De mik voltak a gyors növekedés okai? Utánajártunk a Függő Változó új adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzázmilliárdok elköltése nélkül, az utasok igényeire figyelve is vonzóbbá lehet tenni a közösségi közlekedéstHazai példák is mutatják, hogy jobb szervezéssel, a meglévő eszközparkkal, érdemi többletforrás nélkül is sokakat lehet a közösségi közlekedésre megnyerni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz akkugyárak megjelenése megrángatta a magyar munkaerőpiacot, ezres nagyságrendben igényli a szakembereketFőleg a fiatalabb szakembereket el is szívják a magyar kis és középvállalatoktól.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár az óvodákban kezdik az ideológiai nevelést, Sztálin a legnépszerűbb OroszországbanSz. Bíró Zoltán Oroszország-kutató történésszel a putyini emlékezetpolitikáról és az oktatás egészére kiterjedő ideológiai nevelésről beszélgettünk a G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMi az, hogy jól járhatott Trianonnal a magyar gazdasági elit?Trianon után a határon túlra került magyar gazdasági elit sokkal inkább megőrizte a befolyását, mint arra emlékezni szoktunk. Podcast!

The post 1300 milliárd forintba kerülnek az akkugyárak, de nem sok hasznot várhatunk tőlük first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

  continue reading

324 эпизодов

Artwork
iconПоделиться
 
Manage episode 389758774 series 2432061
Контент предоставлен G7. Весь контент подкастов, включая эпизоды, графику и описания подкастов, загружается и предоставляется непосредственно компанией G7 или ее партнером по платформе подкастов. Если вы считаете, что кто-то использует вашу работу, защищенную авторским правом, без вашего разрешения, вы можете выполнить процедуру, описанную здесь https://ru.player.fm/legal.

A magyar export négy százaléka egyetlen tétel, a lítium-ion akkumulátor

– mondta el a G7 podcastjában Éltető Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa.

Ez az adat önmagában jól megvilágítja, hogy alig néhány év alatt milyen jelentős gazdasági szerepe lett Magyarországon az akkumulátorgyáraknak. A jelenlegi kapacitás 87 gigawattóra, de a kormány tervei ennél is grandiózusabbak: az elfogadott stratégia alapján 250 gigawattóra kapacitás kiépítése a cél, ezzel

Magyarország adhatná az európai elektromos autókhoz szükséges éves kapacitás akár 20-30 százalékát.

https://g7.hu/uploads/2023/12/12_16_elteto.mp3

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A kormányzat stratégiát dolgozott ki arra, hogy fejleszteni kell az akkumulátorgyártást Magyarországon. Azt már nem gondolták végéig, hogy tulajdonképpen milyen áron és miért is kellene ekkora mértékű kapacitás. A stratégiában vagy más kormányzati dokumentumban nyoma sincsen bármilyen költség-haszon elemzésnek, annak vizsgálatának, hogy a kormányzati beruházások hogyan és mikorra térülhetnek meg.

Próbálnak közgazdászok becsülni valamit, vagy gondolkodni, de hivatalosan jó lenne erről valamiféle költség-haszon elemzés. Ami biztos, hogy a GDP-t papíron, statisztikailag meg fogják dobni ezek a beruházások. Az is biztos, hogy jelentős exportra fognak termelni, tehát az exportbevételek is nőni fognak

– foglalta össze Éltető Andrea, hogy mit tudhatunk a beruházások kapcsán.

Azt is tudni lehet azonban, hogy az exportnak nagyon nagy lesz az importtartalma. A várható gazdasági hatások az eddigi, főként német autóipari beruházásoktól jelentősen elmaradnak. Ennek fő oka, hogy a dél-koreai és kínai befektetők vagy importálják otthonról a szükséges anyagokat és alkatrészeket, vagy hozzák magukkal a saját beszállítóikat.

És ez nemcsak a fontos vegyi – mint az elektrolit vagy a katód – alapanyagokra vonatkozik, hanem mindenre. Egy fém vagy műanyag akkumulátortartó lemezt sem magyar cégtől szereznek be, hanem a meglévő partnereiktől.

Egyes hangok szerint majd nagyjából 30 év múlva kapcsolódnak az ázsiai cégek a hazai gazdasághoz, kialakulnak érdemi együttműködések. Éltető Andrea kevésbé optimista:

Rövid és rövid-közép távon én nem látom azt, hogy a magyar szakmai cégek ebbe a technológiai folyamatba hogyan tudnának bekapcsolódni.

Hiába nem látni, hogy sok haszna lenne az akkumulátorgyáraknak, mégis kiemelkedő összegeket költ ezekre a kormányzat. A közvetlen állami támogatás már 663 milliárd forint, de ezen kívül további legalább 600 milliárd forint állami pénz ment áramhálózati, víziközmű-, valamint út- és vasútfejlesztésre. Ezen felül három kombinált ciklusú gázerőművet is építeni kell, hogy biztosítani lehessen az akkumulátorgyárak nagyon magas áramfogyasztását. (Korábbi cikkünkben a G7-en azt számoltuk ki, hogy várhatóan tizedével emelik a fejlesztés alatt álló üzemek a hazai áramfogyasztást.)

A beszélgetésben elhangzottakat összefoglalva, az alábbi fő problémák merülnek fel:

  1. A beruházások legalább 10-20 százalékát közvetlenül a magyar adófizetők finanszírozzák.
  2. A közvetlen támogatáson kívül több száz milliárd forintos állami infrastruktúrafejlesztésre van szükség például a villamosáram, vízi és közlekedési infrastruktúra területén.
  3. Az akkumulátorgyárak elszívják más fontos területek elől az állami forrásokat.
  4. Kiemelt környezeti terhelést okozhatnak.
  5. A gyárak sokszor nem tartják be a munkavédelmi és egészségügyi szabályokat, és ezt az enyhe büntetésekkel, a gyárakra szabott szabályozással még segíti is a kormányzat.
  6. Gazdasági értelemben ez még inkább „összeszerelőüzem”, mint az autógyártás, mert az ázsiai cégek minden beszállítás kapcsán saját ázsiai kapcsolataikra építenek, nem nyitnak a hazai beszállítók felé.

A környezetvédelmi megfontolások mellett a munka- és balesetvédelmi kérdések jelentenek igazán problémát. A gyárak árbevételéhez mérten annyira eltörpülnek a bírságok, hogy a cégek egyszerűen nem foglalkoznak vele. Ez pedig nem véletlen: a kormányzat folyamatosan úgy alakítja a szabályozást, hogy minél inkább megkönnyítse az akkumulátorgyárak létesítését és működését, akkor is, ha nem tartják be az előírásokat.

Olyan eset is ismert, amikor a hatóság hónapok alatt háromszor ment ki ellenőrizni a Samsung SDI gödi gyárába, de a figyelmeztetések ellenére sem volt kiépítve tűzvédelmi berendezés. Emiatt alig négymillió forintos büntetést tudtak kiszabni. „Alig néhány héttel az ellenőrzés után 2021 májusában kigyulladt 36 akkumulátormodul a Samsungban, és kimentek a tűzoltók. Első dolguk lett volna, hogy áramtalanítsanak, de nem volt főkapcsoló, mert nem volt kiépítve. Nem volt kiépítve semmi, nem működtek a tűzjelző berendezések, nem volt tűzvédelmi útvonal, nem volt térkép. Ilyen szinten nem tartják be sorozatosan a határozatokat” – hozott egy példát a rossz gyakorlatra Éltető Andrea.

Ez az egyedi eset rendszerszintű problémára világít rá, amit nem kezel a kormányzat. Sőt, a nyilvánosságot egyre jobban próbáljak kizárni a gyárak működéséből. A sok érzelmet felkorbácsoló lakossági fórumokat például úgy küszöbölik ki, hogy lehetővé tették az online megtartást – ott nem kell számolni botrányos jelenetekkel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy-két év is eltelhet, mire azt mondhatjuk, hogy kijöttünk ebből a válságbólÚjra nő a gazdaság, a reálbér és egyszámjegyű az infláció. Ennek örülhetünk, de annak nem, hogy a megélhetési válság ettől még nem ért véget: erről szól a Függő Változó új adása.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden élőlényben ott ketyeg egy belső óra, de mi a sajátunkat egy évszázada elállítottukA G7 Mentés másként című podcastjának vendége Dr. Purebl György pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz idő nemcsak pénz, élet is - mi vár a magyar magánegészségügyre és a betegekre?Hová tűntek a betegek a magán és az állami egészségügyből? Mentés másként podcastunk új epizódjában ezeket a kérdéseket is körüljárjuk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg jobban élnek a románok, mint a magyarok?Románia megelőzte Magyarországot egy főre eső GDP-ben. De mik voltak a gyors növekedés okai? Utánajártunk a Függő Változó új adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzázmilliárdok elköltése nélkül, az utasok igényeire figyelve is vonzóbbá lehet tenni a közösségi közlekedéstHazai példák is mutatják, hogy jobb szervezéssel, a meglévő eszközparkkal, érdemi többletforrás nélkül is sokakat lehet a közösségi közlekedésre megnyerni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz akkugyárak megjelenése megrángatta a magyar munkaerőpiacot, ezres nagyságrendben igényli a szakembereketFőleg a fiatalabb szakembereket el is szívják a magyar kis és középvállalatoktól.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár az óvodákban kezdik az ideológiai nevelést, Sztálin a legnépszerűbb OroszországbanSz. Bíró Zoltán Oroszország-kutató történésszel a putyini emlékezetpolitikáról és az oktatás egészére kiterjedő ideológiai nevelésről beszélgettünk a G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMi az, hogy jól járhatott Trianonnal a magyar gazdasági elit?Trianon után a határon túlra került magyar gazdasági elit sokkal inkább megőrizte a befolyását, mint arra emlékezni szoktunk. Podcast!

The post 1300 milliárd forintba kerülnek az akkugyárak, de nem sok hasznot várhatunk tőlük first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

  continue reading

324 эпизодов

Все серии

×
 
Loading …

Добро пожаловать в Player FM!

Player FM сканирует Интернет в поисках высококачественных подкастов, чтобы вы могли наслаждаться ими прямо сейчас. Это лучшее приложение для подкастов, которое работает на Android, iPhone и веб-странице. Зарегистрируйтесь, чтобы синхронизировать подписки на разных устройствах.

 

Краткое руководство