Trumpról szóló népszavazás lehet az amerikai elnökválasztás?

Új Egyenlőség

#Új Egyenlőség #Politológia #Hírek #Politika

22:08

Host Francesca Amiker sits down with directors Joe and Anthony Russo, producer Angela Russo-Otstot, stars Millie Bobby Brown and Chris Pratt, and more to uncover how family was the key to building the emotional core of The Electric State . From the Russos’ own experiences growing up in a large Italian family to the film’s central relationship between Michelle and her robot brother Kid Cosmo, family relationships both on and off of the set were the key to bringing The Electric State to life. Listen to more from Netflix Podcasts . State Secrets: Inside the Making of The Electric State is produced by Netflix and Treefort Media.…

год назад 35:53

MP3•Главная эпизода

Hogy alakulnak az erőviszonyok két hónappal az amerikai elnökválasztás előtt? Milyen kampánystratégiákat választanak a jelöltek? Mely témák mozgatják meg leginkább az amerikai választókat? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kerestük a választ az Új Egyenlőség e heti podcastjában, amelyben Bíró-Nagy András kollégánk Kaló Máté Amerika-szakértővel beszélgetett. Joe Biden visszalépése új dinamikát adott az amerikai elnökválasztási kampánynak - hívta fel a figyelmet Kaló Máté. A demokraták, akik korábban szinte biztosnak látták a vereséget, újra versenybe kerültek. Kamala Harris ledolgozta hátrányát, a legfrissebb közvélemény kutatások alapján kiegyenlített a küzdelem a két jelölt között. A kampányban a gazdasági, a külpolitikai és az identitáspolitikai témák egyaránt jelen vannak. Donald Trump leginkább gazdasági témákban próbál támadni, és emellett Harris külpolitikai tapasztalatlanságára játszik. Harris az abortuszt emelné központi témává, ami a Trump által kinevezett alkotmánybírók döntése alapján már nem számít alkotmányban védett jognak. Kaló Máté viszont rámutatott, hogy bár mindegyik téma fontos, a kampány leginkább az elnökjelöltek karakteréről szól, és Trump megosztó személyisége köré épül. Kaló Máté szerint a demokraták és a republikánusok közötti verseny azért is válhatott kiegyenlítetté, mert a Trump-kampány teljesen Bidenre készült, és nem tudott hatékonyan reagálni a visszalépésre. Ez részben annak köszönhető, hogy Trump mozgástere ekkorra beszűkült, mivel az alelnökjelöltjét már korábban kiválasztotta. Trump stratégiája így az lett, hogy Harrisre tolja Biden örökségét. Kaló Máté arra is kitért, hogy Trump az ellene elkövetett merényletből sem tudott igazán politikailag profitálni. Az incidens után azonnal ugyanazzal a lendülettel támadta ellenfeleit, így a merénylet a napi politikai csatározások hevében gyorsan elvesztette jelentőségét. Kaló Máté azt is kifejtette, hogy Harris kampánya is küzd problémákkal. A demokraták stratégiája, hogy Harris ügyészi múltját kihasználva az egész kampányt egyfajta vádemelésként interpretálják, amely során Trumpot el kell ítélni a 2021. január 6-án történt Capitolium ostroma miatt. Harris személye ugyanakkor nem elég karizmatikus, és alelnökként sem tudta megmutatni saját arcélét. Leginkább a külpolitika terén maradt adós egységes világnézettel, amelyet Trumppal szembe állíthatna. Az újabb szavazók megszólításához tehát Harrisnek bizonyítania kellene vezetési képességeit. Kaló Máté arra is kitért, milyen hatása lehet az amerikai választások eredményének Magyarországra. Szerinte egy Harris győzelem nem hozna érdemi változást a Biden-korszakhoz képest. Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az amerikai külügyi és védelmi politikai meglehetősen stabil, még akkor is, ha különböző karakterű és nézetű elnökök követik egymást. Bár a felületes szemlélőnek úgy tűnhet, hogy Orbán Viktor és Donald Trump számos kérdésben egyetértenek, valójában vannak jelentős különbségek is a két politikus világnézete között. Ez korlátot jelenthet abban, hogy mekkora változások lennének várhatók egy újabb Trump elnökség esetén.

264 эпизодов

Új Egyenlőség

Trumpról szóló népszavazás lehet az amerikai elnökválasztás?

Új Egyenlőség

341 subscribers

published год назад

MP3•Главная эпизода

264 эпизодов

#Új Egyenlőség #Politológia #Hírek #Politika

Все серии

Új Egyenlőség

1
Merre tovább Európa? 36:02

5 дней назад36:02

36:02

Trump hivatalba lépése óta olyan látványos folyamatok indultak el a nemzetközi diplomáciában, amelynek hatása minden földrészen érződik. Európa, és az Európai Unió ebben a megváltozott helyzetben keresi helyét, és mozgásterét. Egyszerre van napirenden egy erős EU és egy gyengülő, nemzetállami szintre épülő laza szövetség napirenden. Erről beszélgettünk Bíró-Nagy Andrással, a Policy Solutions vezetőjével. Ha leegyszerűsítjük a képet, akkor gazdaságilag és katonailag is két út előtt áll Európa. Gazdasági értelemben az Európai Unió szerepe a kérdéses, amely lélekszáma, és meglévő gazdasági ereje alapján, ha együtt lép fel a globális piacon, akkor meghatározó tényező. Ha egyesével, bilaterális módon akarja keresni pozícióját, akkor középszerű, kevéssé meghatározó. Csak GDP-t nézve EU akkora gazdasági teljesítményre képes, mint Kína. Ez persze csalóka, hiszen a sok tagállam gazdaságának ereje csak sok korrekciós tényezővel adható össze. De mindenképpen erős szereplő. Ebből a szempontból nézve kevéssé érthető, miért jó néhány tagállamnak egy lazább szerkezetű EU. Az USA szempontjából talán érthető, hiszen kisebb erő, könnyebb irányíthatóság elv érvényesíthető kívülről. Azaz egy szétaprózódott rendszer nem lesz képes erősen, például piacvédelmi logikán fellépni az USA-val szemben. De persze Kínával szemben sem, amely már problémát is okozhat az amerikai gazdasági szereplők számára. Miközben a magyar kormány is megfogalmazta aggályait arról, hogy versenyképességi fordulat kell Európában, azközben az MCC és a lengyel PIS mögötti Ordo Iuris közösen készített egy anyagot az EU átalakításáról. Ez két irányt tartalmaz: az első a vissza a kezdetekhez, amely egy nagyon egyszerű gazdasági együttműködést jelent. Ebben minimális lenne az Európai Bizottság és az intézmények szerepe. A másik irány akkor kerülne elő, ha szerintük nem reformálható meg az EU, ebben az esetben újra kellene alapítani, és megszüntetni minden korábbi intézményi struktúrát. Vad ötletek, ahol nem látszik, hogy gazdasági versenyképesség szempontjából ez hol jelent sikert. A másik dimenzió Európa jövője szempontjából a katonai aspektus. Ebben már nem csak az EU tagállamai, kivétel lényegében Magyarország és Szlovákia, hanem már az EU-ból kilépett Egyesült Királyság is szereplőként lép elő. Azzal, hogy az USA megbízhatatlan partner kategóriába kerül át, elkezdődött egy katonai projekt, amely erős, önálló Európát jelent. A két dimenzió kapcsán a vita hol tart, és mi várható évtizedes távlatban erről is szól a beszélgetés.…

Új Egyenlőség

1
„Megoldjuk” – „Nem tudjuk megoldani”: a német út a menekültügy kapcsán 33:04

12 дней назад33:04

33:04

2015-ben Merkel német kancellár kijelentette: „Wir schaffen das.” (Megoldjuk!) Ez a bátor mondat a menekültek kezelésére vonatkozott. Tíz év alatt egy erősen rendpárti fordulat jött el a német kereszténydemokraták körében. Mit jelent ez a baloldal számára? Erről beszélgettünk Kováts Eszterrel, a Bécsi Egyetem kutatójával. Merkel tíz évvel ezelőtt arra építette menekültüggyel kapcsolatos nézetét, hogy gazdag ország Németország, elbírja az ellátórendszer a terhelést. Nyilván ennek a mértékéről neki sem lehetett fogalma. 2015–2021 között kétmillió új menekültkérelmet regisztráltak, majd 2022 után további 1,8 millió ukránt, akik a háború elől kerestek védelmet. Ezt a több millió embert belső kvóták alapján osztották szét, és emiatt a korábban kisebb terhelést kapó tartományoknak, városoknak kellett nagyobb mértékben ellátniuk a hazájukat elhagyókat. Ennek következtében Németország keleti tartományai (a volt NDK területe) is még erősebb kihívással szembesültek. Az erőforrásokért folytatott versenyben a rosszabb anyagi helyzetű németek mellett megjelentek a szír, afgán és afrikai bevándorlók. Ez növelte a belső feszültségeket, és az AfD által retorikai szinten hangoztatott egyszerű recept tömegek számára tette vonzóvá a pártot. Erre kellett reagálnia a jobboldali CDU/CSU-nak, akik Merkel visszavonulása után ellenzékbe szorulva, újragondolhatták ebben a kérdésben is a politikájukat. Friedrich Merz leendő kancellár programja már arra épült, hogy Németország a migráció problémáját a jelenlegi formában nem tudja megoldani. Rendet kell először tenni. A német baloldal főerejét jelentő SPD is jelentős változáson esett át. 2015-ben hittek a Willkommenskulturban, majd kormányon már 2023 őszén Scholz kancellár rendpárti fordulatot hirdetett meg. Közben a párt szavazói nagyon megosztottak abban, hogy mit lehet és kell csinálni ebben a kérdésben. Balról pedig kihívója akadt az SPD-nek, hiszen a Linke humánusabb megközelítést vett fel a migráció kérdésében. A Linke politikája pedig szívóhatással lehet azon SPD-tagok számára, akiknek túl kemény az új menekültpolitika. A beszélgetés során szóba került az AfD helyzete, valamint az is, hogy mi várható az új CDU/CSU–SPD koalíciós kormánytól.…

Új Egyenlőség

1
Merre tart Németország? A választások tanulságai 30:17

29 дней назад30:17

30:17

Múlt vasárnap tartották a német választásokat, amelyen a kereszténydemokrata CDU-CSU pártszövetségszerezte meg az első helyet. A turbulens világpolitikai környezetben Európa számára kulcskérdés, milyen irányt vesz Németország. Az Új Egyenlőség podcastjábanBíró-Nagy András vendége Győri Gábor, a Policy Solutions vezető elemzője volt, akivel a választási eredményekről és azok lehetséges következményeiről beszélgettünk. A német választásokon a CDU-CSU a szavazatok 28,5%-át szerezte meg, míg az AfD 20,8%-kal a második helyen végzett. Az SPD 16,4%-os eredménye jelentős, kilenc százalékpontos visszaesést mutat a korábbi választáshoz képest. A Zöldek 11,6%-os támogatottságot értek el, a baloldali Die Linke pedig a vártnál jobban szerepelt, és 8,8%-kal zárt. A közvélemény-kutatások előrejelzései pontosnakbizonyultak, így különösebb meglepetés nem történt. Győri Gábor szerint az egyik váratlan fordulat mégis a Die Linke megerősödése volt. Korábban sokan arra számítottak, hogy Sahra Wagenknecht pártszakadáshoz vezető populista mozgalma teljesen háttérbe szorítja a Linkét, azonban a radikális baloldali párt végül talpon maradt. Bár a CDU-CSU megnyerte a választásokat, a 28%-os eredmény messze elmaradt attól, amit egy erőteljes politikai váltásra vágyó közegben elérhetett volna. Sokan ennél nagyobb győzelmet vártak, hiszen az előző kormány megítélése kifejezetten kedvezőtlen volt. Győri Gábor szerint a kereszténydemokraták nem tudtak valódi alternatívát kínálni azoknak a szavazóknak, akik radikális változásokat reméltek, ezért sokan úgy érezték, hogy a CDU-CSU kormányzása sem hozna érdemi fordulatot. Különösen Kelet-Németországban maradt erős az a meggyőződés, hogy a régiót elhanyagolták, és a CDU-CSU továbbra is a politikai elit pártjaként jelent meg. Az AfD előretörése a választások egyik legmeghatározóbb fejleménye. A szélsőjobboldali párt országosan 20%-os támogatottságot szerzett, Kelet-Németországban azonbanegyes tartományokban 30-40%-os eredményt ért el, amivel gyakorlatilag néppárti státuszba emelkedett a régióban. A Policy Solutions elemzője szerint Kelet-Németországban különösen erős az elitellenesség és a politikai rendszerrel szembeni kiábrándultság, így sok választó számára az AfD jelenti az alternatívát a hagyományos pártokkal szemben. A kampányban kiemelt szerepet kapott a migráció kérdése, amelynek tematizálását az AfD tudta a leghitelesebbenfelvállalni. Győri Gábor szerint az AfD hosszú távon is stabilizálhatja támogatottságát, és könnyen elképzelhető, hogy a következő választásokon még erősebb eredményt ér el. Ahogy beágyazottsága tovább növekszik, egyre nehezebb lesz figyelmen kívül hagyni a kormányalakítási folyamatokban. Az SPD történelmi mélypontja világosan mutatja, hogy a párt válsággal küzd. Győri Gábor szerint az SPD hagyományos bázisát jelentő klasszikus munkásosztály folyamatosan zsugorodik, miközben a párt nem találta meg a módját annak, hogy új társadalmi csoportokat szólítson meg. Bár az idősebb szavazók továbbra is kitartanak mellette, a fiatalok körében alig van jelen, ami a jövőben tovább gyengítheti a pártot. Olaf Scholz az előző választásokon még a merkelistabilitás örököseként tudta megszólítani a választókat, de azóta sokan csalódtak benne, így az SPD támogatottsága ismét visszatért a korábbi csökkenő trendhez. A párt különösen Kelet-Németországban szenvedett el komoly vereséget, ahol több helyen 10% alatti eredményt ért el. A választási eredmények alapján a stabil kormányzás érdekében a CDU-CSU és az SPD koalíciója lehet a legvalószínűbb forgatókönyv, ám ez számos kihívást vet fel. Győri Gábor szerint a CDU-CSU arra törekszik, hogy az SPD bizonyos politikai területeken, különösen a migráció és gazdaság kérdésében, engedményeket tegyen. Ugyanakkoraz SPD számára komoly dilemmát jelent, hogy éppen azért veszített szavazókat, mert az előző kormánykoalícióban nem tudta...…

Új Egyenlőség

1
Politikai termék lett az inflációs adat 24:00

6 weeks назад24:00

24:00

Az Új Egyenlőség podcast mai adásában dr. Belyó Pállal, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnökével beszélgettünk arról, hogy mit jelentenek a mostani inflációs adatok, milyen hatások vannak, amelyek befolyásolják az árakat, legfőképpen pedig, mi lesz a bérekkel. A januári infláció az elemzői várakozásokhoz képest rosszabbul alakult. Az 5,5%-os mértékű pénzromlás megjelent az élelmiszerek árában, de elsősorban a szolgáltatások költségeit növelte. Közben az érzékelt infláció, azaz a lakosság által vélelmezett drágulás ennél nagyobb mértékű. A rosszabb adatnak több oka is van. Egyrészt olyan belső okok, mint az adózási környezet és a vállalatok árazási gyakorlatának változása, valamint a forint árfolyamának volatilitása, illetve a külső okok közül az élelmiszerek nemzetközi árának növekedése és a háború miatti kiszámíthatatlanság. A kormány reakciója 2022 óta ilyenkor egy külső beavatkozás, jelen esetben az árstop bejelentése, pontosabb azzal kapcsolatos fenyegetés. Nem világos, hogy ezt mennyire kell komolyan venni, illetve valójában milyen hatást jelentene. A beszélgetés során szóba kerültek a bérek és azok idei emelése. A kormányzati terv az volt, hogy 3,2%-os infláció van, ahol a legalacsonyabb keresetűek jövedelme 4-5%-os reálértéken növekszik legalább. Ezzel szemben az 5,5%-os januári „nyitány” mindenképpen lehűti a várakozásokat. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a versenyszférában 6%-os éves bérmegállapodásokat kötöttek a szakszervezetekkel a munkáltatók, akkor ez a drágulás megeszi a nyugdíjak emelését és ezzel együtt a béreket is.…

Új Egyenlőség

1
Covid okozta változás az egészségügyben: nőtt a magánellátás szerepe 32:52

7 weeks назад32:52

32:52

Három éve ért véget a Covid miatti kötelező maszkviselés, és öt éve kezdődött a járvány Magyarországon. Vitathatatlan, hogy a kettő között a kormány nekiállt az egészégügy rendszerszintű változtatásának. Ebben a beszélgetésben Rékassy Balázzsal kasszát csinálunk arról, hogy hova jutott el ez a folyamat. A beszélgetést egy személyes történettel indította Rékassy Balázs. A humánjárvány ideje alatt önkéntesként dolgozott egy Covid-osztályon, ami mély traumákat hagyott benne és az egészségügyi dolgozókban is. Ez még mindig ki nem beszélt, „ki nem hordott” társadalmi krízis, amelyet Európában csak elfedett az Ukrajna elleni orosz agresszió. Három dolgot elevenített fel Rékassy Balázs a Covid időszakában történt egészségpolitikai változtatások közül. Egyrészt a krízishelyzetben egy hierarchizáltabb irányítási rend jött létre, amely a belügyminiszter személyében testesült meg. A krízis után azonban ez rendszeridegennek hat, és sokszor szembekerül a gyógyítói munka alkotói légkörével. A másik változtatás az volt, hogy emelkedtek a bérek. Ezt sok esetben elvitte az infláció, a magánszektor pedig a teljesítményalapot nézve ráígért a közegészségügyi bérekre, ezzel elvitte a motiváltabb orvosokat. A döntést kiegészítette a hálapénz elvétele, amely erős lépés volt. Ugyanakkor a többletteljesítmény sehogy sincs elismerve, a mostani bértábla csak életkor alapján tesz különbséget, ami jelentős probléma. A harmadik lépés a magán és köz szétválasztása volt. Ebben sajnos sokat puhult a rendszer, és ismét sok orvos dolgozik egyszerre a két ellátási területen. Ezáltal visszajutunk ahhoz a leterheltségei szinthez, ahol Covid előtti struktúrában volt a rendszer. A Covid azt a változást erősítette, amely társadalmi egyenlőtlenség szempontjából a legrosszabb: azaz nőttek a jobb anyagi helyzetűek és a nehezebb helyzetben lévők közötti különbségek az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés szempontjából. Az alapellátás területén Rékassy Balázs szerint a legfőbb gond, hogy nincs irány kijelölve. Azt tudjuk, hogy az egy rendelő – egy orvos – egy asszisztens struktúra már a múlté. Azt viszont nem tudjuk, mi lesz helyette, miközben közelítünk az 1000 hiányzó háziorvoshoz, és az átlagéletkor 60 év felett van. Két kitörési lehetőség van. Egyrészt a praxisközösség, amikor főleg a nagyvárosokban elmozdulunk attól, hogy a beteg egy fix orvossal találkozik, ugyanakkor olyan differenciált egészségügyi szolgáltatást kaphat, amely számára hasznosabb. A másik vagy ezt kiegészítő lehetőség a mesterséges intelligencia által javasolt, de személyes orvos találkozón jóváhagyott prevenciós terápia lehetne.…

Új Egyenlőség

1
Mi várható a magyar gazdaságban 2025-ben? 34:45

10 weeks назад34:45

34:45

A magyar gazdaság helyzetéről és rövid távú kilátásairól beszélgetni sok esetben olyan, mint a belpolitikai jóslás: a számok relatívak, és sokszor övezik hitviták. Az Új Egyenlőség podcastban nemcsak megérzésekről, vágyakról beszélgettünk, hanem a számok segítségével képet kaphattunk arról is, milyen alternatívák vannak. Vendégünk Büttl Ferenc közgazdász. Ha a magyar gazdaság helyzete kapcsán a két legélesebb elemzői narratívát nézzük, akkor az „A” pont szerint megbukott a magyar gazdaságpolitika, és tartunk a görög államcsőd irányába. Ezzel szemben a „B” pont azt mondja, hogy vannak problémák, de ilyet már láttunk, és egy osztogatás a 2026-os választások előtt benne van a lehetőségek között. Büttl Ferenc a beszélgetés során amellett érvelt, hogy inkább a „B” pont felé látja a valóságot, ha azt a két vélekedés között meghúzott, képzeletbeli egyenesnek vesszük. Azt is hozzátette, hogy nem olyan könnyű most egy 2022-es osztogatást megcsinálni, ennek a financiális feltételei nem adottak. A 2023-as infláció sokkja még él a lakosságban, tehát egy korábban alkalmazott pénzosztás nem biztos, hogy hasonló fogyasztási lendületet adna. Ugyanakkor most alacsonyabb a várakozás a gazdasági teljesítményt illetően, tehát egy jobb reálkereset-növekedés vagy váratlannak ható pozitív intézkedés nagyobb politikai hatást érhet el. Ebben az évben kétségtelenül a kormány prioritása a gazdasági növekedés beindítása. Ezt a célt szolgálja Nagy Márton 21 pontos programja. Ami Büttl szerint feltűnő, hogy most inkább a magánforrások mobilizálásában hisz a miniszter, nem látszanak arra lehetőségek rövid időn belül, hogy kormányzati pénzek pörgessék a gazdaság motorját. Kérdés persze, hogy az új Magyar Nemzeti Bank-elnök mennyire tud politikai célok kiszolgálója lenni. Varga Mihály számára azonban szintén ott a valóság. Egy túlzott kamatcsökkentés pillanatok alatt a forint árfolyamának romlását okozza. És már a decemberi inflációs adatból is érezzük, hogy főleg a dollárral szembeni magyar fizetőeszköz-romlás megjelent az árakban. És éppen az empirikus inflációérzet az, ami veszélyes lehet a kormánypártok támogatottságára, pont a korábbi lakossági élmények miatt. Az adás végén szóba került a bérek helyzete. Kordában tartott infláció mellett érdemi reálkereset-növekedés lesz. Ez pedig cáfolhatja a mostani várakozásokat. Kérdés persze, hogy egy 2026-os választási év és az év végén látott pénzügyi, költségvetési folyamatok mennyibe bátorítják fel a kormányt, ismét kétszámjegyű béremelési pálya felé lökve a gazdaságot. Ehhez ugyanakkor kell majd segítség a vállalkozásoknak, és persze a közszférának is meg kell mutatnia, hogy kiveszi a részét az emelésből. Ez azonban még nem ennek az évnek a története……

Új Egyenlőség

1
Osztrák kormányalakítás, német választások, EU-s pénzek: évindító beszélgetés 37:10

11 weeks назад37:10

37:10

Az Új Egyenlőség podcast hetedik évadának nyitó adása egy külpolitikai kitekintő. Kielemeztük az előttünk álló legfontosabb külpolitikai eseményeket abból a szempontból, hogyan hatnak a magyar belpolitikára. Izgalmas időszak jön, hiszen hivatalba lép az USA új adminisztrációja, német választások lesznek és új kormány alakul, Ausztriában pedig a szélsőjobb adhatja a kancelláriát. Elsőként a legfontosabb gazdasági kérdéssel kezdtünk: hogy áll az EU-s pénzek hazahozatala? A magyar kormány és az Európai Bizottság tartós konfliktusának jelentős kapcsolt kárai vannak. Befagyasztásra kerültek EU-s támogatások, ami miatt 2025. január 1-jén már 1 milliárd euró forrást elvesztett Magyarország. Ezzel együtt a migrációt érintő jogszabályok be nem tartása következtében 200 millió eurós büntetést kapott az ország, amely napi 1 millió euróval növekszik mindaddig, amíg nem teljesítjük a bírósági ítéletben foglaltakat. Ez már a napi büntetéssel együtt további 400 millió eurót jelent. Közben kb. 10 milliárd euró van veszélyben az úgynevezett helyreállítási alap kapcsán. A program végrehajtása nem kezdődött el, mivel több területen is olyan szabályozás van életben Magyarországon, amely az Európai Bizottság véleménye szerint az EU alapvető normáiba ütközik. Ezek a források 2026. III. negyedévig felhasználhatók, de a zárolás miatt nagyon kicsi a valószínűsége, hogy ez megtörténik, még ha rövid időn belül kiegyezne a magyar kormány és a bizottság. Ennek az elnyúló küzdelemnek lényegében két megoldása lehet. Vagy a magyar kormány puhítja korábbi álláspontját, és enged, vagy az Európai Bizottság és a tagállami vezetők tanácsa helyezkedik hasonló álláspontra. A magyar kormány vélheti azt, hogy az európai választók segítenek neki ebben. Ehhez szükség van egy olyan osztrák kormányra, amely könnyen előállhat a Szabadságpárt kormányra kerülésével, vagy akár az év második felében Csehországban Babis ismételt hatalomra kerülése sem elképzelhetetlen. Ezek azonban önmagukban biztosan kevés esélyt adnak arra, hogy éles politikai fordulat menjen végbe Brüsszelben. A magyar kormány másik reménye az USA-hoz kapcsolódik, és talán annak a reménynek az üldözése, hogy a Trump-adminisztráció nyomást gyakorol a magyar érdekek kapcsán az Európai Bizottságra. Jelen tudásunk szerint ennek realitása sok tekintetben hitvita. Amire érdemes lesz figyelni a következő fél évben, az a német előrehozott parlamenti választás. Biztosan új kormánykoalíció lesz, amelyet jelen állás szerint a CDU vezet majd. Az AfD, amely politikai karanténban van a német politikában, erősödhet, de hatalomra nem kerülhet. Röviden beszéltünk arról, hogy ez a választás mit jelenthet a magyar kormány számára. Ugyancsak érdemes lesz Lengyelország felé tekinteni, ahol tavasszal köztársasági elnököt választanak. Újabb összecsapása lesz ez a korábbi kormánykoalíciónak és a most hatalmon lévőknek. Szinte ezzel egy időben Románia is elnököt választ. A helyzet pikantériája, hogy ez egy (külföldi beavatkozás miatt) megsemmisített választás ismétlése lesz. Érdekes kérdés, a választók hogyan reagálnak arra, hogy új voksolást tartanak majd, és mennyire lesz képes a szélsőjobboldal ismét meglepetést okozni. Az adás végén pedig megnéztük, hogy van e nemzetközi színtéren zsarolási potenciálja a magyar kormánynak a következő fél évben. Ebben a tekintetben nyílt lapokkal szokott a magyar miniszterelnök játszani, és előre bemondja a lapjait. Most is ez történt……

Új Egyenlőség

1
A zöld politika kudarcai és lehetőségei Magyarországon 32:52

15 weeks назад32:52

32:52

Az Új Egyenlőség eheti podcastjában Bíró-Nagy András kollégánk Mikecz Dániellel, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont főmunkatársával beszélgetett a magyar zöld politika kudarcairól és lehetőségeiről. A műsorban szó esett a magyar zöld pártok elmúlt évtizedekbeli sikertelenségének okairól, a helyi és országos zöld politika különbségeiről, valamint a jövőbeli irányokról és esélyekről. A magyar zöld politika helyzete ellentmondásos: bár a környezetvédelem témája időről időre előtérbe kerül a közéletben, az utóbbi évtizedben a zöld pártok nem tudtak számottevő szavazóbázist kiépíteni. Bár két zöld frakció – az LMP és a Párbeszéd – is jelen van a Parlamentben, választói bázisuk jelentősen szűkült az elmúlt években. Mikecz Dániel szerint ennek egyik oka az lehet, hogy a környezetvédelem támogatottsága a rendszerváltás óta mindig más ügyekkel társulva tudott csak megerősödni. A rendszerváltás idején például a zöld ügyek az antikommunista érzelmekkel kapcsolódtak össze: a Bős–Nagymarosi vízlépcső elleni mozgalom nemcsak a környezetvédelmi kérdéseket hozta előtérbe, hanem az akkori rendszer kritikáját is megfogalmazta. További problémát jelent, hogy a magyar zöld mozgalom mindig is széles ideológiai skálán mozgott, liberális és konzervatív irányzatok keveredésével, ez viszont nehezítette az egységes pártba szerveződést és olykor törésekhez vezetett. Mikecz Dániel arra is rámutatott, hogy 2010 után a zöld pártok lehetőségeit az is szűkítette, hogy a magyar politikai térben inkább a liberális mozgalmi ügyek erősödtek meg – például az oktatás, a média szabadsága, a demokrácia és a jogállamiság kérdései – amelyek elvonták a figyelmet a környezetvédelemről. A nagyobb helyi szintű zöld ügyek, mint Kishantos, a Római-part vagy a Városliget megóvása, viszont nem tudtak országos szintű mozgalommá szerveződni. A közvélemény figyelmét csak időszakosan kötötték le ezek a kérdések, így a zöld politika az országos napirenden háttérbe szorult. A zöld politika országos szintű kudarcaival szemben a helyi szintű környezetvédelem továbbra is sikeresebbnek tűnik. Az olyan ügyek, amelyek közvetlenül érintik az emberek lakókörnyezetét, képesek mozgósítani a helyi közösségeket. Az akkumulátorgyárak körüli tiltakozások, a Zengő ügy jó példák arra, hogy a helyi problémák képesek zöld mozgalmakat kialakítani. Ezek a helyi zöld ügyek akár az országos politikára is hatással lehetnek. Például a 2019-es önkormányzati választások során a helyi szerveződések több településen is áttörést értek el, ami a kormány figyelmét is felkeltette. Ezt követően a kormányzat is hirdetett klímapolitikai akciótervet, mutatva a környezetvédelmi politikai fontosságát. Mikecz Dániel viszont rámutatott, hogy ezek a sikeres helyi szintű zöldpolitikai mozgalmak általában nem szerveződnek pártpolitikai keretek közé, sőt sok esetben a politikától való távolságtartás jellemzi őket. A magyar zöld politika kilátásai továbbra is bizonytalanok. Mikecz szerint a jelenlegi zöld pártok brandje terhelt, és nehéz elképzelni, hogy ezek képesek lennének jelentős megújulásra. Emellett a hazai politikai rendszer blokkosodása szűkíti a harmadikutas, alternatív politikai erők lehetőségeit, így az új zöldpártok térnyerését is. Ugyanakkor a helyi környezetvédelmi ügyek, továbbra is lehetőséget nyújtanak a zöld politika számára. A Tisza Párt esetében például kulcsszerepet játszhatnak az ilyen témák, amelyek hatékonyan mozgósíthatják a helyi közösségeket, és ezáltal hozzájárulhatnak a párt építkezéséhez. A jövőben a zöld politika két irányban fejlődhet Mikecz szerint. Az egyik lehetséges tendencia, hogy a környezetvédő törekvések egyre inkább a politikai színtéren kívül nyilvánulnak meg, például az alternatív életmódok terjesztésében. A másik irány a lokális környezetvédelmi ügyek megerősödése lehet, amelyek a helyi közösségek önszerveződésére és együttműködésére építhetnek. A klímaváltozás és más globális környezetvédelmi problémák viszont kevésbé valószínű, hogy közvetlenül meghatározzák...…

Új Egyenlőség

1
A magyar társadalom problématérképe: bér, megélhetési költségek, egészségügy 33:15

16 weeks назад33:15

33:15

A Policy Solutions több éve végzi azt a kutatását, amellyel felmérik, hogy melyek a magyar társadalom legnagyobb problémái. Jelentős átrendeződések nincsen az előző évhez képest, a megélhetés, a bér, a közszolgáltatások minősége van az élen. Mit mutatnak a várakozások? Merre tart a társadalom? Beszélgetés Bíró-Nagy Andrással, a Policy Solutions vezetőjével. A magyarok számára 2024-ben az alacsony fizetések jelentik a legégetőbb problémát (36%), a bérek kérdése a harmadik helyről az első helyre lépett előre egy év alatt. Idén a fizetések alacsony szintjét még többen tartják kiemelkedő problémának, mint a magas árakat (34%). A megélhetés költségei ezúttal a második legtöbb említést kapták, a harmadik helyre pedig az egészségügy állapota került (30%), a tavalyi második hely után. Továbbra is sokan tekintenek problémaként a korrupcióra és a túl nagy társadalmi egyenlőtlenségekre. Azt is mutatják az adatok, hogy 2024-ben érdemben nem javult a gazdasági hangulat, és alacsonyak az elvárások is a jövő év szempontjából. Ez persze azt is jelenti, hogy az alacsonyan tartott várakozásokat könnyen megugorhatja a kormány. Nem véletlenül fordult rá a kormányzati kommunikáció a gazdasági kérdésekre, került fókuszba a bérmegállapodás. Ugyanakkor azt is lehet látni, hogy a gazdasági percepció felülírja akár a javuló adatokat is. Az USA elnökválasztás azt mutatta, hogy hiába javultak a makroadatok, ha az egyén szintjén más az érzékelés. Ez pedig kihívást jelent a kormány számára. Kopni látszik a kormány felelősségáthárító mechanizmusának az ereje. Eddig a háború, az EU, az USA volt célkeresztben, ma már a választók egyre inkább a kormányt teszik felelőssé, ami politikai veszélyt jelent. A kutatás azt is vizsgálta, hogy milyen a társadalom viszonya a vendégmunkásokhoz. A megkérdezettek 70%-a azt gondolja, hogy lenyomják a béreket, és 60% szerint elveszik a magyarok munkáját. Mindkét állításban a kormány menekültellenes kampányai csengenek vissza. Azaz olyan szinten megtanította ezeket az üzeneteket a kormányzati kommunikáció az elmúlt években, hogy nincs lehetőség az oldásukra a vendégmunkásokkal kapcsolatosan sem. A beszélgetés során szóba kerül az akkumulátorgyárak építésének megítélése, és egyazon mondatban elhangzik az akkugyár, az LMBTQ és az orosz befolyás fogalma. Hogy hogyan kerülnek ezek egy gondolati fonalra? Kiderül a beszélgetésből, amelyet már csak ezért is érdemes teljes egészében meghallgatni.…

Új Egyenlőség

1
Zöldpolitika és a szakszervezetek 28:27

18 weeks назад28:27

28:27

A szakszervezetek szerepe elsődlegesen a munkahelyek védelme, a munkavállalók érdekképviselete. A klímaváltozás ugyanakkor alapjaiban érinti a társadalmat, benne a dolgozói réteget is. Alkalmazkodás a túlélés egyetlen esélye, ezért gazdasági struktúraváltásra van szükség. Hol van itt a szakszervezetek szerepe, és nem okoz-e ellentmondást számukra a két érdek egyszerre történő képviselete? Erről beszélgettünk Bábel Balázzsal, a Vasas Szakszervezeti Szövetség nemzetközi ügyekért felelős alelnökével. A Vasas Szakszervezeti Szövetség elsődleges terepe az ipar, benne az autógyártás. Ha a klímaváltozás gazdasági átalakító hatását keressük, akkor egyik legszembeötlőbb az autóipar transzformációs mechanizmusa, az elektromos, vagy más alternatív hajtású járművek irányába. Ennek Magyarországon az akkugyárak megjelenése a leglátványosabb jele. A szakszervezetek szempontjából új munkahelyek létrejötte lehetőséget is jelent, hiszen új tagokat léptethetnek be a szakszervezetbe, ugyanakkor a sajátos magyar munkaerőpiaci helyzet miatt inkább veszélyekkel jár. A valós vagy vélt magyar munkaerőhiány kezelésének módja a kormány szerint az, hogy harmadik országbeli munkaerőt hoz be munkaerőkölcsönzők segítségével. Ez pedig megnehezíti a szakszervezetek terjeszkedését, csökkenti az érdekképviseleti lehetőségeiket, és a bérharcból „kiveszi” az erőt. A beszélgetés során az is kiderül, hogy azért vannak ezzel ellentétes példák is. A szakszervezetek a klímaváltozás miatti gazdasági változásra adott válaszokat, a zöld átmenetet úgy tudják elfogadni, ha ez kiegészül egy jelzővel: igazságos átmenet. Azaz szükség van arra, hogy ne a munkavállalók szenvedjék el az átállás negatív hatásait, és a tőke profitáljon ebből egyedül. Ezért az államnak zsebébe kell nyúlnia, és segíteni azokat, akik elveszítik a munkahelyüket. Az Európai Unió szintjén a szakszervezetek sokkal inkább számítanak természetes partnernek a kormányzatok, az Európai Bizottság számára, mint ahogy ez Magyarországon történik. Nálunk hiányoznak az érdemi tripartit érdekegyeztetési intézmények. Az is hozzátartozik persze az igazsághoz, hogy a szakszervezetek akkor képesek érdemben kényszerítő erőként fellépni, ha jelentős tagságot tudnak felmutatni. Ez jelenleg nincs így, és ezért érezheti a jelenlegi magyar kormányzat, hogy nem is kell több teret engedni az érdekképviseleteknek.…

Új Egyenlőség

1
Fényhozók: közösen az energiaszegénység ellen 23:15

19 weeks назад23:15

23:15

A Fényhozók Alapítvány a magyarországi mélyszegénységben élők helyzetének javításán dolgozik, különös figyelemmel az energiaszegénység problémájára. Munkájuk középpontjában Baks, egy Csongrád megyei kis falu áll, ahol a lakosság jelentős része roma származású, de a helyi közösség erős kohéziója jellemzi a települést. Rostás Arankával, az alapítvány kurátorával beszélgetett az Új Egyenlőség szerkesztője, Szécsi Katalin. Bakson a lakók azt vallják, hogy nem „cigányok” és „nem cigányok” élnek együtt, hanem „baksiak”. A település közössége az összetartozás példáját mutatja, ugyanakkor az energiaszegénység komoly kihívást jelent a mindennapokban. A településen sok háztartás küzd az energiaszegénység különböző formáival. Bár az alapvető közművek, mint a víz, áram, és csatorna rendelkezésre állnak, a szegényebb családok közül sokan képtelenek rendszeresen fizetni a számláikat. Az előre feltöltős mérőórák gyakran csak átmeneti enyhülést hoznak, és jelentős terhet rónak az érintettekre. Az energiaszegénységet tovább fokozza a lakóházak rossz szigetelése és a régi, energiapazarló háztartási gépek használata. A Fényhozók Alapítvány legjelentősebb projektje keretében egyszerű napelemes rendszereket telepít a rászoruló háztartásokban. Ezzel a megoldással a családok legalább a világításhoz és kisebb elektromos eszközök használatához szükséges energiát elő tudják állítani. Bakson eddig 13 háztartás kapott ilyen rendszert. Az alapítvány folyamatosan tanul a telepítési folyamatok során, mivel sok esetben régi, rossz állapotú házakkal kell dolgozniuk, ahol a telepítés különleges kreativitást és helyszíni megoldásokat igényel. Az ilyen projektek nemcsak az energiával kapcsolatos problémák enyhítésében segítenek, hanem közösségépítő szerepük is van, mivel a családok aktívan részt vesznek a megvalósításban. Az energiaszegénység strukturális problémáinak kezelése azonban elsősorban nem a civilek feladata lenne. Rostás Aranka véleménye szerint a rendszerszintű megoldások elengedhetetlenek, például az állami támogatási programok átalakítása, hogy azok valóban elérjék a leginkább rászorulókat. A Fényhozók munkája egyszerre szól az innovatív technológiai megoldásokról, a szolidaritásról és a közösségépítésről. Az alapítvány tevékenysége példaként szolgálhat arra, hogy kis léptékben, alulról jövő kezdeményezésekkel is lehet hatékonyan küzdeni a társadalmi egyenlőtlenségek ellen.…

Új Egyenlőség

1
A politika is közösségi munka! – Hogyan válhatnak civilek a közélet aktív alakítóivá? 26:36

19 weeks назад26:36

26:36

Van-e különbség a politika és a civil élet között? Hogyan tud egy politikus tényleges közösséget építeni? Miért lehet hasznos, ha egy civil szervezet politikusokat képez? Ezek a kérdések különösen aktuálisak most, amikor a Közélet Iskolája Politikus Műhelyt indít, hogy lehetőséget biztosítson helyi közösségben aktív emberek számára a politikai élet megértésére és gyakorlati használatára. A januárban induló képzés célja, hogy a politikától ne féljünk, hanem annak eszközeit megismerve építsünk helyi közösségi hatalmat, hogy valóban kontrollálhassuk közös életünket. Ennek apropóján Fernengel Ági szociológussal és antropológussal beszélgetett Czabán Samu, az Új Egyenlőség szerkesztője a civilek politikai szerepvállalásának fontosságáról, kihívásairól és a hatékony politikusi működés feltételeiről. elszakadjon a valóságtól. Egy jól működő politikai csapat olyan, mint egy erős közösség: közös értékek és célok mentén épül fel, és kölcsönös támogatásra épül. A közösségi alapú működés ráadásul növeli a politikai szerepvállalás hitelességét, hiszen a választók érzik, hogy a politikus nem egyéni érdekek mentén cselekszik, hanem egy közösség által megerősítve. Miért akarhat egy civil szervezet politikusokat képezni? A Közélet Iskolája példája jól mutatja, hogy egy civil szervezet közéleti ügyekben is fontos szerepet játszhat. A cél itt nem az, hogy a civil szervezetek elveszítsék a pártpolitikától való függetlenségüket, hanem hogy olyan eszköztárat biztosítsanak, amely segítségével a civilek magabiztosabban és tudatosabban tudják érvényesíteni a közösségük érdekeit a politika érdekvédő vagy képviseleti szeletében is. A civil szervezetek által képzett politikusok képesek lehetnek arra, hogy a hagyományos politikai terepen is megőrizzék elkötelezettségüket a közösségi érdekek mellett. Végső soron a civil szervezetek politikai részvétele nem jelenti azt, hogy „belemocskolódnának” a politikába. Éppen ellenkezőleg: hitelesebbé és közösségibbé tehetik a politikai életet, ha saját értékeiket és módszereiket képesek beépíteni a döntéshozatal folyamatába. A Politikus Műhely januárban induló féléves képzésére 2024 november 17-ig lehet jelentkezni. Akit érdekelnek a részletesebb információk, a linken utána tud járni.…

Új Egyenlőség

1
Mi állhat Trump magabiztos győzelme mögött? – Az amerikai elnökválasztás értékelése 27:26

20 weeks назад27:26

27:26

Donald Trump magabiztos előnnyel nyerte meg az amerikai elnökválasztást, négy év után visszatérve ezzel a világ egyik legnagyobb hatalommal bíró politikai pozíciójába. Az Új Egyenlőség eheti podcastjában Bíró-Nagy András kollégánk Kaló Máté Amerika- szakértővel vitatta meg Trump győzelmének hátterét és várható következményeit. Donald Trump győzelme az amerikai elnökválasztáson jelentős politikai átrendeződést mutat az amerikai politikában – mutatott rá Kaló Máté. Trump nemcsak a hagyományos republikánus államokban, hanem számos olyan helyen is növelte támogatottságát, ahol korábban a demokraták domináltak. Az országosan leadott szavazatok terén is túlteljesítette Kamala Harrist, ami a 2016-os győzelméhez képest még biztosabb pozíciót jelent számára. A szakértő szerint a kampány során a két tábor élesen eltérő témákra és értékekre helyezte a hangsúlyt. A demokraták a demokrácia és a nők jogainak védelme köré építették üzeneteiket, figyelmeztetve Trump visszatérésének „veszélyeire” és az amerikai demokratikus értékekre gyakorolt fenyegetésére. Ezzel szemben a republikánusok a gazdasági kérdésekre, a megélhetési költségekre, az inflációra és az üzemanyagárakra koncentráltak, amelyeket hatásosan kötöttek össze a migráció kérdésével. Ezzel szemben a demokratáknak nem sikerült megfelelően kommunikálniuk az elmúlt évek kormányzati eredményeit, ami végül Harris és a demokraták gyenge választási szerepléséhez vezetett. Kaló Máté szerint nagy kihívást jelentett a demokraták számára, hogy Joe Biden ragaszkodott az újrainduláshoz kognitív állapotának romlása ellenére is, ami már a kampány elején bizonytalanságot keltett. Biden visszalépése után ugyan Kamala Harris visszahozta a demokraták esélyeit az elnökválasztáson, a kampány előrehaladtával Harris kezdeti lendülete kifulladt. Kaló Máté kiemelte, hogy Harris nem tudta meggyőzni a szavazókat arról, hogy ő egy stabil és elkötelezett vezető, aki képes az amerikai érdekeket képviselni egy kiszámíthatatlan világban. Trump támogatottsága több demográfiai csoportban is erősödött. Az exit pollok szerint az ázsiai amerikaiak, a feketék, és főként a latin-amerikai származású, konzervatívabb értékeket vallók körében tört előre. Kaló Máté rámutatott, hogy összességében Trump saját 2020-as eredményéhez képest javított, míg Harris Bidenhez képest gyengébb eredményt ért el. Ez a győzelem tehát inkább a demokraták gyenge teljesítményét tükrözi, mintsem a Trump iránti lelkesedést. Kaló szerint Trump most, második elnöksége kezdetén sokkal tapasztaltabb, mint korábban, ami előnyére válhat a kormányzásban. Első elnöksége alatt nehézségei voltak az adminisztráció kiépítésében, nagy volt a fluktuáció és gyakoriak voltak a botrányos lemondások. Most azonban a Republikánus Párt sokkal egységesebben támogatja, és a kongresszusi többség lehetséges megszerzése is kedvezőbb helyzetbe hozza őt a kormányzás terén. A várakozások szerint Trump második ciklusában fokozott figyelmet fordít majd a Kínával való gazdasági versengésre és protekcionista intézkedésekre. Emellett nagy hangsúlyt fektethet a Közel-Kelet stabilizálására, valamint a déli határ védelmére is. Trump visszatérése az elnöki székbe Magyarországra is hatás gyakorolhat. Bár Orbán Viktor és Trump között több kérdésben megvan az egyetértés, például identitáspolitikai témákban, gazdasági és diplomáciai területeken nehezebb lehet az amerikai és a magyar érdekek összehangolása. A két ország közötti együttműködés inkább „business model” alapú lehet, vagyis praktikus, de nem érdekszövetségen alapuló kapcsolatra számíthatunk. Kaló Máté azt is kiemelte, hogy Trump kereskedelmi politikája, különösen a vámháború lehetősége, kihívást jelenthet az európai gazdaságok, így Magyarország számára is.…

Új Egyenlőség

1
Mit hozott az illiberális állam ötödik születésnapja? 30:47

23 weeks назад30:47

30:47

Orbán Viktor 2014-ben jelentette be az illiberális állam tervét, 2019-ben a létrejöttének a befejeződését. 2024-ben az ötödik „születésnapját” tölti be… Hogy pontosan mit is jelent az illiberális állam, politikai termék-e vagy egy új államszervezési modell, erről beszélgettünk Kis Miklóssal, aki az Új Egyenlőségen jelentett meg erről egy írást. Kis Miklós írása Az illiberális állam és Magyar Péter felemelkedése címmel jelent meg október elején az Új Egyenlőségen. A cikk apropója, hogy a 2019-ben létrejövő illiberális állam immár 5 éves. A szerző korábbi jövendölései sok tekintetben megvalósultak, hiszen a nemzeti fizetőeszköz gyengülése volt az egyik várakozása, amely a 2019-es 330 forint körüli euróárfolyam helyett a 390-400 forint közötti sáv között van már. A szerző másik várakozása a munkavállaló-ellenes lépések bevezetése volt. Ennek a nyitányát a rabszolgatörvény jelentette (természetesen 2010 óta jelen van a masszívan szakszervezet-ellenes és munkavállalói jogokat csökkentő politika), illetve a külföldi munkavállalók kölcsönzött munkaerőként történő behozatala is erősen alátámasztja ennek a kurzusnak a karakterét. A gazdasági szerkezet átírása, pontosabban védendőkre és támadandókra való felosztása is erőteljesen megjelent. Egyszerre multibarát és eredeti tőkefelhalmozást támogató politikát folytat a kormány. Bizonyos szektorokban persze még a külföldi befektetőket is támadják és hazai tőkére cserélnék őket (a kiskereskedelem most egyértelműen ilyen). Ugyanakkor nemcsak gazdasági, társadalmi, hanem politikai szempontból is érdemes megnézni, mit hozott az illiberális állam. Tényleg szükségszerű-e, hogy a jelenlegi ellenzéki pártok, amelyek parlamenti képviselettel bírnak, az eljelentéktelenedés felé haladnak, miközben kinőtt egy új politikai erő? Ahogy Kis Miklós fogalmaz: „Az persze tagadhatatlan, hogy Orbán és Magyar a két meghatározó szereplő. Az új politikai tér centruma jobboldalon van, a magyar társadalom és politika jobbratolódása megállíthatatlannak tűnik.” Kérdés, hogy az ellenzéki szavazók értékrendje ténylegesen is igazodni fog-e ehhez, vagy az illiberális állam azt tanítja a választóknak, hogy kormányváltás csak jobbról érkezhet. Fontos, hogy ez nem azt jelenti, hogy jobbról előzik meg a Fideszt, de azt igen, hogy jobboldali értékrendű politikusok akarják leváltani a Fideszt.…

Új Egyenlőség

1
A migráció témája mindent vitt az osztrák választáson 32:15

24 weeks назад32:15